A szerencsi járásban található település környéke az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét francia bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A francia „taille” (vágás, irtás) szó valószínűleg arra utalt, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották. A terület a tokaj-hegyaljai borvidék része. A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya a kurucok egyik fő bázisa volt.   1711-et követően a község a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt. IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és azt mondta: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.” Egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.