Először Anonymus említi a települést Szarvashalom néven. IV. (Kun) László király több rendeletét is Szarvashalomról keltezte. 1566 után a török hódoltság idején palánkvárat építettek. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. A 48-49-es szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy nemzetőrök közé állottak. A második világháború után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. Arborétuma, vizei, a gyönyörű táj miatt keressék fel!