Polgármester: Czeferner Józsefné
Nyeregben: Bognár Bianka
Lova: Maxim-Bóbita
Nevező: Európa-Pék Kft.

1197-ből vannak írásos emlékek róla a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. A XVIII. század közepéig Nagybajom falunak számított és 1859-ben 2-3 ezer fős mezőváros lett. 1870-ben 4000 lakójával Somogy megye harmadik legnépesebb települése. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn. A település kedvező földrajzi helyzete jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A II. világháború idején a dunántúli hadmozdulatok ré vén súlyos emberáldozatot köve telő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal. Nagybajom a gólyák városa, webkamerán lehet nézni az itt költő egyedeket. De számos, többek között langalló fesztiválra is érdemes ide ellátogatni.

Polgármester: Kis Miklós
Nyeregben: Kövesdy Zsolt
Lova: Bájos
Nevező: 3 Kavics Kft.

A település az Árpád-korban népes község volt és ekkor már templommal rendelkezett. A tatárjárás idején lakóit elvesztette. A területet a tatárjárás után a kunok kapták. Ők sátorlakó és nagy jószágtartó népek voltak és pogányok. Nekik a falu házaira és templomaira nem volt szükségük, így azok elpusztultak és rom má lettek. Így kaphatta Nyársapátot a pálos rend, mely a tatárjárás után vált magyar alapítású szerzetesrenddé. Nyársapát lakott hely volt 1000–1241-ig, 1380–1526-ig 1570–80-ig, 1630–1660-ig, ettől az időtől legeltető puszta. 1853-tól, ahogy megépült a vasút és ahogy a vonat az 1880-as évektől e helyen megállt, a hely községszerűen lakott hellyé vált, a vasútállomás keleti oldalán telepítették az első szőlőket. Itt folyt az első elemi oktatás Bangó Balázs magán iskolájában, majd a nyilasi iskola 1880-ban épült, mely az első tanyasi iskola volt.

Polgármester: Balogh Tibor Zoltán
Nyeregben: Eszenyi Róbert
Lova: Elyse
Nevező: Nyírbogdány Község Önkormányzata

Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. 1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben. Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A XVIII. századig mellettük sokan má sok rendelkeztek résztulajdonnal. A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de később elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi. A harmadik terü let a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a XVII. században már lakatlan terület volt. 1811-ben a község mezővárosi rangot kap I. Ferenctől. Tájhá zában néprajzi és helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg.

Polgármester: Dr. Kovács Ferenc
Nyeregben: Molnár Attila
Lova: Változás
Nevező: Ambrózia Plusz Szolgáltató Kft.

A város nevének első írásos említése 1209-ből való. Nyíregyháza nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás pedig egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított „Nyíregyház”. Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeum faluval, Állatparkkal, a festői szépségű Sóstóval, magas szín vonalú művészeti élettel büsz kélkedhet. De érdemes néze lődni is a városban, például a Zrínyi Ilona utcában, melynek intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épü letek adják. De ne hagyja ki a me gyeházát sem, melyet a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezett.

Polgármester: Schmiedt Henrik
Nyeregben: Bán Dóra
Lova: Kalevala
Nevező: Rodeo Sport Egyesület

Anonymus írta le, hogy 1110 évvel ezelőtt Sabaria forrásából itatták meg állataikat honfoglaló őseink. Innen indultak aztán el a Rába, Rábca és Fertő vidékének meghódítására. Vagyis Nyúl kör nyékén 1110 évvel ezelőtt fejeződött be a honfoglalás! 1543-ban török közigazgatás, a fehérvári szandzsákság uralma alá került, az utolsó török támadást 1683-ban élte át a vidék, amikor a környező falvakon kívül Pannonhalmát is kirabolta a Bécs felé vonuló sereg. 1778-ban fejezték be a nyúli templom építését, de felszentelése már 1777-ben megtörtént, ekkor küldte el Mária Terézia Kornberger Mátyás püspököt, aki az új templom számára elhozta a királynő ajándékait: Krisztus keresztjének egy darabját ereklyetartóba zárva, amit a királynő XIII. Kelemen pápától kapott 1763-ban, és egy 1750-ből való szép kelyhet. Mindkettő a mai napig a templom becses kincse.

Polgármester: Makra József
Nyeregben: Hajdú Jánosné
Lova: Coco
Nevező: Fokos Margaréta

Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. 1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye. 1553-ban a török defterek össze írásakor még 92 házat írtak össze, és plébánia temploma is volt. 1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg, és dohány termesztésbe kezdett. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek töme gesen a faluba költözni. Leginkább a Nemzeti Történeti Emlék parkról ismert, azon belül is az ott található, Feszty-körképről. Ezen kívül itt található még az egykori Pallavicini-kastély, a Szer-monostora, valamint a Csillagösvény Labirintus is.