Polgármester: Kovács Gyula
Nyeregben: Novákovics Vera
Lova: Iseo
Nevező: Fidelio

Magyarhertelend község Baranya megyében, a Komlói kistérségben. Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a XVIII. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A XIX. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus temp lomát 1777-ben emelték. Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.

Polgármester: Füredi János
Nyeregben: Csiki Árpád
Lova: Coco
Nevező: Fogathajtó VB Kft.

Pócs nevét az oklevelek 1280- ban említik először, birtokosai ekkor a Hont-Pázmány nemzetség tagjai. Az 1600-as években a Báthory család tagjainak birtokaként szerepel. A későbbiekben a Királyi család tagjai és a Rákóczi család is birtokosa volt. 1696-ban templomában többször is könnyező Szűz Mária kép hozta meg Pócs hírnevét. A település országos és nemzetközi vonzását a XVIII. század elejétől búcsújáró hellyé válása alakította ki. Ezért központi szerepe van a méltóságot parancsoló díszes barokk kegytemplomnak, a „basilica minor”-nak, melyet a kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között építettek. Mai neve a Szent Mihály-templom. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény, a gótikus eredetű római katolikus templom, a szabadidőparkban található horgásztavak, de a település a rallycrossnak is a hazai fellegvára

Polgármester: Horvát Gergely
Nyeregben: Dudás József
Lova: Csillagvirág
Nevező: Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány

A falu első írásos említése 1237-ben történik egy Martinus nevű kolostor kapcsán, amelyet a tatár járás után felújítottak. Község ként először 1335-ben van említve. A török hódoltság kezdetén, 1552-ben, egy magyar csapat, „neves” Martonosról fényes győzelmet aratott egy török csapat fölött, amit Tinódi Sebestyén lantos „Szeged veszedelme” cím alatt megénekelt. 1781-ben már Martonos környékén megjelentek a gányók, azaz dohánykertészek. 1906-ban a településen zárda épült, melyben három tantermet alakítottak ki a hatosztályos iskola számára. A martonosi művelődési egyesület 1919-től hallatja szavát, jelenleg mintegy 90 tagot számlál, melybe a három tánccsoport, a hagyomány őrzők, a vegyes kórus és a citerazenekar tartozik. Ha arra járnak, nézzek, hallgassák meg őket!

Polgármester: Zsoldos Zoltán
Nyeregben: Marik Máté
Lova: Granada
Nevező: Mezőgyán Község Önkormányzata

Békés megyében, Sarkadtól észak keletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település. a XIII. század elején már, mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt. A falu határában Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a török-dúlások alatt egy ütközet zajlott le. Az 1870-es években itt a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát stb. találtak. Granada igazi kuriózumot jelent majd a Nemzeti Vágta nézői számára. Rendkívül értékes fajta, 2007-ben került ide Németországból, western stílusra van kiképezve, nagyon fürge és kitűnően manőverezhető.

Társulási tanács elnöke: Szente Béla
Nyeregben: Farkas Levente
Lova: LDS Soltera Zero
Nevező: Magyar Rodeo Egyesület

Első okleveles említése III. Béla király uralkodása idejéből (1173–1196) való. Az első térképi ábrázolás Magyarországról Lázár deák térképe a Tabula Hungariae, amely 1514 és 1528 között készült. A térképen Szolnok, Pánd, Kerepes, Cegléd, Mikebuda, Isaszeg, Tápiószele és Monorierdőtől nyugatra lévő Wyfalu (Újfalu) neve olvasható a kör nyékről. A település 1930-ig az egri káptalan birtokában volt, kedvelt hely, a környéken alig van falu, melyben ne volna egy-egy csinosabb úri lak. Az egri káptalan 1932-ben kezdeményezte a mai Monorierdő helyén lévő erdőterület parcellázását, ezután Monorierdő üdülőterü letként szerepelt. 1934-ben már vasúti megállóhelye is van, és egy vendéglő is az ide látogatók ellátását szolgálta. A monorierdői strandfürdőt 1935-ben kezd ték építeni, és attól fogva a fővárosiak kedvelt pihenőhelyévé vált.