Polgármester: Szita Károly
Nyeregben: Makár Henrietta
Lova: Szikrázó Maya
Nevező: Kecelhegyi Lovassport Közhasznú Egyesület

Az István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Copus név. Az egyházi központot gyakran keresték fel királyok, a látogatások sietették a település fejlődését. A XIV. században építették fel Kaposvár várát, ebből ma már csak két bástya maradványa látszik. A romkertben sétáló ember a város történelmére emlékezhet. Kaposvár 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott. 1911-ben nyílt meg a Csiky Gergely Színház, 1993-tól püspöki székhely lett. Az itt sétáló az Anker házat, a Vidor palotát, a Kemény palotát nézze meg, térjen be a Rippl- Rónai Emlékmúzeumba, tekintse meg a porcelánbaba gyűjteményt, a székesegyházat, és persze Kaposváron is úszhat egyet a helyi gyógyfürdőben.

Polgármester: Schádl Szilárd
Nyeregben: Stoff Boglárka
Lova: Gyurika
Nevező: Szabad Föld

Régi katonai térképeken megtaláljuk a Guba- vagy Kupavárat, III. Béla király makrai várát és szőlőit, az 1131–41 közötti időből származó oklevélben pedig már megemlítik Karád templomát, később pedig egy XVI–XVII. századi, úgynevezett török várat. A Balatonlelle és Kaposvár között fekvő településre ma is érdemes ellátogatni, itt van a térség legrégebbi, 1894-ban alapított óvodája, melynek észak-déli szárnya cseh-süveg boltozatos, a kelet-nyugati szárny stukatúrozott, gerenda födémmel, kettős cserép fedéssel fedett. Karád ba rokk temploma lenyűgöző, a Kopácsy-kúria megtekintése után pedig kihagyhatatlan program a Táj ház. Remek kiindulópont azoknak is, akik a Balaton déli részét, vagy a Somogyi-dombságot szeretnék felfedezni.

Polgármester: Dr. Zombor Gábor
Nyeregben: Winkler Zsolt
Lova: Varázsló Liza
Nevező: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király oklevele. A tö rök hódoltság időszakában Kecskemét a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte, később a szultáni kincstár birtoka lett. 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. Ma hangulatos utcái, lenyűgöző házai, terei mindenkit rabul ejtenek. A turista meghallgathatja a Városháza harangjátékát, gyönyörködhet a Cifra Palotá ban, betérhet a Nagytemplomba és a Ferences templomba, jegyet vehet a Katona József Színház előadására, de ellátogathat a közeli Bugacra is.

Polgármester: Bokor Tibor
Nyeregben: Bódi Albert
Lova: Imán
Nevező: Kézdivásárhely Önkormányzata

Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó elő tagja arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók. A város keleti teraszain bronzkori, III. századi telep, valamint VII. századi település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848–49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja. Itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll. Református temploma 1783-ban épült. A város trapéz alakú főterét XVIII. és XIX. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak. A főtér körül több mint 70 udvartér található, érdemes megtekinteni őket, vala mint a közeli Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhelyet is.

Polgármester: Novák Péter
Nyeregben: Berkesi Zsófia Szonja
Lova: Káder Tokio
Nevező: Kovácsszénája Község Önkormányzata

A települést, mely eredetileg Kovaczéna volt, az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először. XIV. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azó ta alig változott. A Pécstől 25 kilomé terre, a Mecsek északnyugati lejtőin fekvő aprófaluban a ren d szerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak, hiszen itt a horgásztó mellett az Orfűi-patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás, barlang, Árpád-kori kőbánya várja a kikap csolódni vágyókat. A település neveze tessége még az ősi magyar halmazatos településszerkezet.

Polgármester: Dr. Hajasné Banos Márt
Nyeregben: Molnár Gyöngyi
Lova: Samy Lena
Nevező: Molnár Gyöngyi

A község a Kelet-Cserhát egyik hangulatos völgyében található tájvédelmi körzet része. Környékén erdők borítják a magaslatokat. Neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal. Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették. A falut 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta. A Kozárd – Ecseg környékén termelt bor országos hírű volt, erről ma már csak a sziklába vájt borospincék tanúskodnak. Az utóbbi években megújult a faluház, kápolna és étterem épült, valamint mára már neves művészek szobrai is ékesítik a köztereket. A feledésbe merült régi házakat, amelyek az északi palóc házak stílusát őrzik, sok nyugalomra vágyó vásárolja meg. Napjainkban a település egyre inkább a falusi turizmus jeles helyszínévé válik.