HAGYOMÁNYŐRZŐ LOVASOK [2009]
HAGYOMÁNYŐRZŐ LOVASOK |  | |
KENTAUROK VÁGTÁJA | ||
| ||
| – mondja Kassai Lajos, aki lovasiskolájával tart bemutatókat a Nemzeti Vágtán. Az országimázs-fesztivál Történelmi Lovas Játékai során a közönség is meggyőződhet arról, milyen különleges tudást és lószeretet képvisel a Kassai-iskola minden tagja. Az alapító Kassai Lajos a 80-as évek végén dolgozta ki a lovasíjászat versenyszabályrendszerét. Iskolája Magyarországon kívül Felvidéken, Németországban, az Egyesült Államokban, Ausztriában, Kanadában, Új-Zélandon, Norvégiában, Angliában, Kínában, Görögországban és Bulgáriában van jelen. | ||
| – Ennek a sportnak az alappilléreit a ló és az íj jelentik – magyarázza Kassai Lajos – A ló a külvilággal való kapcsolatot jeleníti meg, az íj pedig az egyik lehetséges utat belső világunk mélységei felé. A tanítvány egy darabig párhuzamosan gyakorolja a lovaglást és az íjászatot, majd egy megfelelő szinten ötvözi a kettőt – ekkor jelenik meg a lovasíjászat. Az első száz megszerzett pont a helyes íjász- és a helyes lovaglótechnika megtanulásának az ideje, az alapok lerakásáé. A száz és kétszáz közötti korszak olvasztótégelyében ötvöződik a lovaglás és az íjászat. Kétszáz és háromszáz pont között kel életre a kentaur, egyre többször éljük meg az egység élményét, majd lényünk elválaszthatatlan részévé válik. A háromszáz feletti tartomány a sas birodalma – a hun katonai elitet hívták sas íjászoknak –, a szellem és a spiritualitás színtere. |  |
| Kassai Lajos minden eddigi versenyét megnyerte és három Guinness Világrekordot állított fel. 1998-ban versenyszerű, váltott lovakkal, 12 órás lovasíjász rekordkísérlet során 286 futamból, több mint 1000 célzott lövést leadva 4238,18 pontot gyűjtött össze. 2002-ben 12 órás rekordkísérletben 323 vágta során, közel 3000 lövéssel, 7126,05 összpontszámot sikerült elérnie, jóval megdöntve első rekordját. Saját magát győzte le... 2006-ban Kassai Lajos egy újabb rekordkísérletet tett, 24 órán át lovasíjászott. 661 vágta során, 5412 lövéssel, 15 596,43 összpontszámot szerzett. – Mindhárom próbatételemnek ugyanazok voltak a mozgatórugói – mondja minderről – Mélyen behatolni önmagam belső világának feltáratlan zugaiba, és ezzel párhuzamosan minél többet megtudni a lovasíjászatról. A bejegyzett világrekord az esemény mellékterméke volt, és nem a célja. A nyugati típusú íjászat mellett Kassai Lajos Japánban megismerkedett a Zen-íjászattal, majd Kínába, Shaolinba utazott tanulmányútra. Az évek során szerzett tapasztaltainak köszönhető, hogy a sportteljesítményen túl, sokkal mélyebb értelmet keres a lovasíjászatban. – Az emberiség alapjában véve két nagy kultúrát hozott létre, a keletit és a nyugatit. A nyugati létrehozta a tudományos gondolkodást. Ennek a világlátásnak köszönhető a technikai civilizáció, amely körülvesz bennünket. Kelet az ellenkező irányba indult el és belevetette magát a lélek mélységeibe Azt mondták, az anyagi világ csak illúzió, és azon törték a fejüket, hogyan tudnának neki hátat fordítani. Mindez tükröződik az íjászaton keresztül is. Nyugat létrehozza az olimpiai íjászatot, amely rendkívül eredménycentrikus. Felhasználja a technika legújabb vívmányait, stabilizátorok, különböző célszerkezetek – és még mi minden –, ami a hatékonyságot növeli. Soha nem lőtt még az ember ilyen nagy távra ennyire pontosan... Egy nagy kérdőjel azonban mindig ott marad: mekkora érdem jut az íjásznak és mekkora a technikának? Keletet leginkább a zen íjászat, a kyudó képviseli. A lényeg itt a belső harmónia elérése. Bonyolult rítusok, rengeteg külsőség jellemzi, de egyáltalán nem eredménycentrikus. | |
 | |
| Mindkét megközelítést nagyra értékelem, és rengeteget tanultam belőlük. Ennek köszönhető az a felismerésem, hogy a világot mind anyagi, mind lelki irányba érdemes – sőt, azt hiszem, hogy kell – megismerni. Egyszerre kell haladnunk azon az úton, ami önmagunk belsejébe és a külvilágba visz. Így tükröződik a lovasíjászat filozófiája a kentaur alakjában. Ehhez a sporthoz nem csak speciális íjakra van szükség, de a lovak kiképzése is különleges. Kassai Lajos azonban ember és ló kapcsolatát is a szokásostól eltérően látja. – Amikor a ménesből kiválasztok egy lovat, amit még jószerével nem érintett ember, közeledésemre úgy rebben félre, mint egy papírszalvéta a viharban. Majd elkezdünk dolgozni és egy napon, amikor meglát a legelőn, odalép hozzám, és a vállamra hajtja a fejét. Ez az a pillanat, amely minden fáradtságot megér. A Nemzeti Vágta és a Kassai lovasíjászok célkitűzései sokban hasonlítanak, ez már az előző évi együttműködés során is kiderült. Ahogyan az országimázs-fesztivál szervező, úgy a Kassai-iskola tagjai is hisznek abban, hogy a modernitás és a tradíciók tisztelete nem zárják ki egymást, hanem együtt teremtenek biztos alapokat. – Egy hagyományőrzőnek két dologban kell nagyon körültekintőnek lennie – teszi hozzá Kassai Lajos – mi az, amit a múltból áthoz a jelenbe, és hogy azt itt miként tálalja? Ki korát megelőzi, csak halála után él. Ki elmarad korától, élve is halott. Nagyot csak az képes alkotni, ki korának embere. Geszti Péter és az a kitűnő csapat, ami köréje gyűlt, nagyot alkotott. Büszke vagyok rá, hogy egy ilyen nagyszabású vállalkozás részese lehetek. | |